Aeshna affinis (Vander Linden, 1820) – Gyakori acsa

Blue-eyed Hawker, Southern Migrant Hawker, Südliche Mosaikjungfer

Testhossz: 57–66 mm

Repülési időszak (hazai tapasztalatok alapján): június eleje – szeptember eleje

Téveszthetőség, jellemzés, változatosság

A hasonló méretű Ae. mixta-val együtt a kisebb termetű karcsú acsák közé tartozik. Mérete a nagyobb, kissé hasonló megjelenésű fajoktól – Anax-ok, Ae. viridis, Ae. cyanea – eleve jól elkülöníti, különösen ha azokkal együtt mozog. E mellett torának és potrohának mintázatában is számos különbség akad, melyek általában képeken is jól láthatóak. Érdemes kiemelni a torháton lévő foltokat, melyek affinis-nél viszonylag kis méretűek, illetve a potroh S1S2 szelvényének mintázatát.

A méretben azonos mixta-tól a tor oldalának mintázata és az S2 mintája alapján különíthetjük el a leggyorsabban. Affinis toroldala többé-kevésbé egyszínű sárgás alapon feketésen rajzolt, mixta-nál viszont a barnás toroldalon karakteresen elkülönülő sárgás foltokat találunk. Mixta-nál az S1-en nincs minta, az S2-ön mindkét ivar esetében egy „T”-alakú (vagy szeg alakú) világos minta van. Ettől az affinis ugyanitt lévő mintázata – szintén mindkét ivarnál – jelentősen eltér: az S1 mintázott, az S2 mintázata inkább ék alakú.
Bizonyos időszakokban segítheti a felismerést az is, hogy a két faj – bár jelentős átfedéssel – nem egyszerre repül. A mixta jóval később jelenik meg és általában még november elején is megfigyelhető.

Méretben hasonló karcsú acsánk a Brathytron pratense is. E faj repülése korábbi időszakra esik, már alig repül, amikor az első affinis-ek megjelennek. Oldalról nézve az affinis tora fekete rajzolattal vékonyan, míg a Brachytron tora erősen mintázott.

A friss és immatur hímek és nőstények színezete hasonló, ami a nőstény színezetéhez áll közel. Friss egyedek szeme üvegesen szürkés-barnás-sárgás, mintázatuk kissé halványabb. Immatur korban, amikor mindkét ivar sárgás/narancsbarnás/feketés színezetű, az ivarok elkülönítése az alsó potrohfüggelék alapján a leggyorsabb. Ez nősténynél rövid, tompa, hímnél jóval hosszabb, ék-háromszög alakú. A toron felül, a fejhez közel lévő foltok nőstényeknél valamivel kisebbek, mint a hímeknél.

Adult hímek toroldalán a sárga alapon kékes színeződés látható (röptükben ez zöldes árnyalatot kölcsönözhet). Öreg korukban a hímek toroldala barnásan foltosodik.
Nőstények színezete az öregedéssel kissé sötétedik, potrohuk sárgás színe enyhén zöldes, ciánzöldes lehet. Idősebb korban a szemük felső része sötétebb barnásszürke.

A narancsbarnás/sárgás potrohú nőstények mellett előfordulnak hímekhez hasonló (andromorph) kék potrohú nőstények is.

Viselkedés, szaporodóhely, fajegyüttes, peterakás

Nyár elején vizektől távolabb is sokfelé megfigyelhetőek vadászó affinis csapatok. Ilyenkor gyakran előfordulnak erdős, ligetes területeken, kertekben, parkokban is. Később a már kiszíneződött, ivarérett hímek elfoglalják revírjüket, ahol a megfigyelésük viszonylag könnyű.
Szaporodóhelyét tekintve eltér rokonaitól, mivel a nyárra kiszáradó, legalább kis foltokon növényzet nélküli, nedves, iszapos felszínű különféle mocsarakban petézik, beleértve a szikes mocsarakat is. Ezek az alkalmas petézőhelyek néha csak 1–2 négyzetméteres „fülkék” nagyobb nádasokban, gyékényesekben; de általában ott van a faj kiszáradó csatornáknál, ártéri mélyedéseknél, sőt tartósabb belvizes szántókon is. Szaporodóhelyén rendszerint néhány további, hasonló igényű szitakötőfajjal is találkozhatunk, így pl. Lestes-fajokkal, Sympetrum meridionale-val.
Rokonaitól eltérően a peterakás tandemben, nedves, iszapos talajba történik. Pete alakban telel át; a lárva rövid életű, néhány hónap alatt kifejlődik.

Kategória: Hazai fajok | A közvetlen link.