Aeshna mixta Latreille, 1805 – Nádi acsa

Migrant Hawker, Herbst-Mosaikjungfer

Testhossz: 56–64 mm

Repülési időszak (hazai tapasztalatok alapján): július közepe (néha kissé korábban) – november közepe

Téveszthetőség, jellemzés, változatosság

A hasonló méretű Ae. affinis-szel együtt a kisebb termetű karcsú acsák közé tartozik. Mérete a nagyobb, kissé hasonló megjelenésű fajoktól – Anax-ok, Ae. viridis, Ae. cyanea – eleve jól elkülöníti, különösen ha azokkal együtt mozog. E mellett torának és potrohának mintázatában is számos különbség akad, melyek általában képeken is jól láthatóak. Érdemes kiemelni torhátán lévő viszonylag kis foltjait, illetve a potroh S1–S2 szelvényének mintázatát.

A méretben azonos affinis-től a tor oldalának mintázata és az S1, valamint S2 mintája alapján különíthetjük el a leggyorsabban. Mixta toroldala sötétebb barnás, és rajta nagyobb élénksárga foltok vannak. Ezzel szemben az affinis toroldala többé-kevésbé egyszínű sárgás alapon feketésen rajzolt. Mixta-nál az S1 nem mintázott, az S2-n mindkét ivar esetében egy „T”-alakú (vagy „szeg” alakú) világos minta van. Ettől az affinis ugyanitt lévő mintázata – szintén mindkét ivarnál – jelentősen eltér: az S1 mintázott, az S2 mintázata inkább ék alakú.
Bizonyos időszakokban segítheti a felismerést az is, hogy a két faj – bár jelentős átfedéssel – nem egyszerre repül. Az affinis egyértelműen korábban jelenik meg, és mire a mixta népesség ivaréretté válik, már alig találkozhatunk vele.

A méretben és mintázatban kissé hasonló Brachytron pratense imágói gyakorlatilag nem találkoznak mixta egyedekkel, mivel e faj akkor már nem repül, amikor a mixta megjelenik (lásd a repülési időszakokat!). A két faj között egyébként az S1 mintázatában, valamint a tor és a potroh mintázatában is jelentős különbségeket fedezhetünk föl.

A friss és immatur hímek és nőstények színezete hasonló, ami a nőstény színezetéhez áll közel. Ebben a korban az ivarok elkülönítése az alsó potrohfüggelék alapján a leggyorsabb. Ez nősténynél rövid, tompa, hímnél jóval hosszabb, ék-háromszög alakú.
(Frissen bújt és immatur egyedekről kevés tapasztalattal rendelkezem; úgy tűnik ebben a korban a mixta összhatásában sötétebb színű, mint az affinis.) Friss egyedek szeme üvegesen szürkés-barnás-sárgás. A hímeknél később kék, nőstényeknél sárgás-zöldes színek immatur korban világosszürkések.

Öreg hímek toroldalán – a besötétedéssel – a sárga foltok kiterjedése egyre kisebb lesz, de teljesen el nem tűnik. Öregebb nőstények potrohának alsó világos foltjai halványkékesek.

Viselkedés, szaporodóhely, fajegyüttes, peterakás

Immatur, táplálkozó egyedei, illetve kisebb-nagyobb csapatai vizektől távolabb (pl. erdei tisztásokon), gyakran lakott területeken is megfigyelhetőek. Az ivarérett, territoriális viselkedésű (járőröző) hímek megfigyelése a szaporodóhelyeken viszonylag könnyű.
Általában a teljesen ki nem száradó, nádasokkal, gyékényesekkel, sásosokkal stb. legalább részben benőtt vagy szegélyezett álló és lassan–közepesen áramló vizekben szaporodik. Rosszabb vízminőségű halastavak és tározók, illetve keskeny csatornák is alkalmasak számára. Nyár végére teljesen kiszáradó élőhelyeken (pl. szikes tavak és mocsarak) is nagy számban megfigyelhetőek territoriális viselkedésű hímek, sőt párzókerekek is. További megfigyeléseket kíván, de valószínűsíthető, hogy megfelelő években ezeken az élőhelyeken is sikeres a faj szaporodása. Szaporodóhelyén rendszerint számos további kis- és nagyszitakötővel találkozhatunk.
A nőstény a petéket magánosan, korhadó növényekbe, korhadó, nedves faanyagba, olykor iszapba rakja. Pete alakban telel át, a lárva a következő évben alakul imágóvá.
Értékszáma 8-as.

Előfordulási adatok térképen: