Erythromma lindenii (Selys, 1840) – Kékszemű légivadász

Rajnai légivadász
Blue-eye, Goblet-marked Damselfly, Saphirauge

Testhossz: 30–36 mm

Repülési időszak (szakirodalom alapján): május közepe – augusztus vége (valószínűleg mindkét irányba kitolódhat)

Téveszthetőség, jellemzés, változatosság

Kezdőként a Coenagrionidae családba tartozó egyes fajok felismerése, azonosítása nagyobb odafigyelést igényel. Különösen igaz ez a nőstényekre. Méretben és megjelenésben e fajhoz hasonlóak a Coenagrion-fajok, valamint az Enallagma cyathigerum is. A különbségeket lásd az adott fajoknál, illetve a hímeket és nőstényeket felsorakoztató mellékletekben! A további, méretben és megjelenésben szintén hasonló kisszitakötők – Platycnemis pennipes, Ischnura-fajok, további Erythromma-fajok, Pyrrhosoma nymphula – esetében az eltérés még jelentősebb; kezdeti lépésként tehát ezek kizárása javasolt.

Az Enallagma cyathigerum mindkét ivara eltér az E. lindenii-től abban, hogy ott a tor oldaláról hiányzik az ún. „Coenagrion-sarkantyú” (Coenagrion „spur”) (helyén csak egy rövid, vékony sötét vonalka látható). További különbség, hogy cyathigerum-nál a toron lévő sávok közül az oldalsó fekete sáv vékonyabb, mint a mellette lévő világos (idős hímeknél kék) sáv. Lindenii nőstények esetében érdemes azért megjegyezni, hogy a toron oldalt lévő sötét, feketés sáv néha viszonylag keskeny, csak ezt a bélyeget figyelve a két faj nőstényei olykor hasonlóak lehetnek. E két faj mindkét ivarnál eltérő a potrohmintázat is, különösen a hímek S2 mintázata. Nőstényeknél természetesen nagy különbség az ún. „Enallagma-tüske”, illetve lindenii esetében ennek hiánya, de ez csak megfelelő szögből készült felvételeken látszik. Lidenii hímeknél az S9 az Enallagma-éhoz hasonló, azaz apró fekete pontoktól eltekintve minta nélküli kék, viszont itt az S8 felül fekete, Enallagma-nál ellenben kék.

A szintén hasonló Coenagrion-fajok hímjeinél elsősorban az S2 mintázatát érdemes figyelni. A lindenii hímek mintázatától ami egyébként változatos, leginkább egy karcsú „talpas pohárhoz” hasonlít – minden hazai Coenagrion-faj S2 mintázata jelentősen különbözik. E mellett általában jól látható, hogy az adult lindennii hímek szemei egészében élénk kékek (felül sötétebb, alul világosabb kékek), míg Coenagrion-fajok esetében a szemek felső része feketés. Segítségünkre lehet még az is, hogy a hazai Coenagrion-fajok hímjeinél az S9 rendszerint kiterjedten fekete mintás, lindenii hímeknél viszont – apró fekete pontoktól eltekintve – minta nélküli kék.
Nőstényeknél a potroh felső részén végig húzódó sötét mintázat keskenyebb, mint a Coenagrion-fajok nőstényeinek mintázata, és alaposabban szemügyre véve felfedezhető különbség az egyes szelvények mintáinak alakjában is.

Friss egyedek világos részei, elsősorban a toron lévő világos részek és sávok eleinte sötétebb tónusú rózsás-narancsosak, majd kivilágosodnak és kezdetét veszi az öregedéssel járó színmódosulás. A fajra jellemző mintázat halványabban már a friss egyedeken is megfigyelhető, ami a faji azonosítást – megfelelő fényképeken – lehetővé teszi. Friss egyedek szeme eleinte üvegesen, homályosan barnássárga.

Az öreg hímek élénk világoskék-fekete mintázatúak. Az adult nőstények tora zöldessárga; potrohuk alsó felén – legtöbbször a középső részen (kb. az S3–S6-on) – alul világoskék színeződés látható. Sötétebb, narancssárgás-barna mintázatú nőstényeket is láthatunk a potroh alján csak nagyon halvány kékes árnyalattal, ami valószínűleg az öreg egyedek jellemző színezete.

Viselkedés, szaporodóhely, fajegyüttes, peterakás

Hazánkban 2014-ben felfedezett, országosan ritka – bár lokálisan gyakori – faj.
Nembeli rokonaihoz és az Enallagma cyathigerum-hoz hasonlóan többet mozog a nyílt víz felett. A hímek olykor csoportosan fel-alá járőröznek, közvetlen a vízfelszín felett.
Az i
rodalom szerint oxigéndúsabb, növényzetben, különösen gyökerező hínárokban gazdag folyó és nagyobb állóvizekben (pl. bányatavak) szaporodik. A hazai tapasztalatok ezt egyelőre alátámasztják.
Szaporodóhelyén több kis- és nagyszitakötővel találkozhatunk.
Peterakása tandemben, vízi növények szöveteibe történik. Lárvaként telel át.
Értékszáma 3-as.

Előfordulási adatok térképen:

Kategória: Hazai fajok | A közvetlen link.