Epitheca bimaculata (Charpentier, 1825) – Kétfoltos szitakötő – Védett

Eurasian Baskettail, Two-spotted Dragonfly, Zweifleck

Testhossz: 55–65 mm

Repülési időszak (hazai tapasztalatok és irodalom alapján): április közepe – június vége

Téveszthetőség, jellemzés, változatosság

A Corduliidae család európai fajai között kakukktojás, mivel színezete nagyon elüt a többi faj meghatározóan fémes zöld színétől. Rokonaihoz képest nagyobb, robusztusabb is.

Viszonylag könnyen, kis gyakorlattal képről is egyértelműen felismerhető faj. Mérete és a hátsó szárnyak tövénél lévő kiterjedt sötét foltok miatt esetleg az ugyancsak sárga-sötét mintázatú Libellula-fajokkal, illetve hímek esetében a friss és immatur színezetű egyedekkel téveszthető. Az Epitheca és a Libellula-fajok potrohának alakja és mintázata eltérő. Alaposabb szemrevételezéssel ez látható. A Libellula depressa testalkata is jelentősen eltérő, e faj potroha széles és lapított (a hímeknél kevésbé, de a különbség itt is jól érzékelhető). Libellula quadrimaculata-nál a szárnyak csomóinál – egyedenként változó méretben – sötét folt van, ami az Epitheca-nál hiányzik. Libellula fulva-nál – főleg immatur nőstények esetében – a szárnyak csúcsánál rendszerint látható sötétszürke folt; illetve az Epitheca toroldala karakteresen sárga-sötét mintás, míg a fulva friss–immatur egyedeinek toroldala nagyjából egyszínű narancsos-sárgás. További eltérés, hogy az Epitheca szárnyainak tövénél élénk mintázatot adó fehéres, világosszürke cellák vannak (bár öreg egyedeknél ez már nem vagy alig látható), melyek a fulva esetében hiányoznak.

A hím és nőstény színezete és mintázata hasonló. Az ivarok elkülönítésében elsősorban a potroh alakja, a látható ivarszervek és a potrohfüggelékek megfigyelése segít. A nőstények potrohfüggelékei egymástól távolabb és többé-kevésbé párhuzamosan állnak vagy kissé szétállnak, míg a hímek felső potrohfüggelékei a tövüknél egymáshoz közel állnak, majd ívesen széthajlanak.

A friss és öreg egyedek színezete között az eltérés nem jelentős. Elsősorban a szem színe alapján ismerhetjük fel a kort, miszerint a friss egyedek szeme üvegesen sárgásbarna, illetve alul inkább szürkés, ami idővel, ciános-szürkés árnyalaton keresztül élénk, világosabb kékre vált.

Viselkedés, szaporodóhely, fajegyüttes, peterakás

Gyakoriságát nehéz megítélni, mivel adult egyedek csak ritkán, nagyobb szerencsével kerülnek szem elé. Valószínűleg ma már elég ritka a Kárpát-medencében.
Jelenlétéről, szaporodásáról a lárvabőrök árulkodnak. Érdemes ezekre figyelni, mivel nagyobb méretük miatt a megtalálásuk viszonylag könnyű és a faji azonosítás egy kézi nagyítóval gyorsan elvégezhető. A fej tetején – más fajoktól eltérőn – kettő kúpos-hegyes szarvacska van (lásd a lárvabőrök között a szemből készült felvételt!)
Kedveli a nagyobb, mélyebb, átöblítődő vizű tavakat, ahol a parton fás vegetáció, a vízszegélyben szélesebb növényzet (pl. nádas, gyékényes), a vízben dúsabb hínárnövényzet van. Előfordulhat tisztább vizű halas- és horgásztavakban is.
Szaporodóhelyén számos más kis- és nagyszitakötővel is találkozhatunk.
Lárvája 2–3 évig fejlődik.

Kategória: Hazai fajok | A közvetlen link.