Four-spotted Chase, Four-spotted Skimmer, Vierfleck
Testhossz: 40–48 mm
Repülési időszak (hazai tapasztalatok és szakirodalom alapján): április vége (olykor korábban) – augusztus közepe
Téveszthetőség, jellemzés, változatosság
Közepes termetű, viszonylag könnyen azonosítható szitakötőnk. A Libellula nemre a szárnyak, különösen a hátsó szárnyak tövénél lévő nagyobb barnás foltok jellemzőek. Fontos megjegyezni, hogy a sárkány szitakötők (Corduliidae) közé tartozó, színezetében, mintázatában egy kissé hasonló, de alkatában eltérő Epitheca bimaculata hátsó szárnyainak tövén szintén találunk barnás foltokat. A quadrimaculata-t egyébként rokonaitól és más hasonló alkatú és méretű szitakötőfajoktól is jól elkülöníti a szárnycsomóinál lévő egy-egy sötét, egyedenként változó kiterjedésű folt. Ilyen mintázat más szitakötőnkön nem fordul elő.
Rokonaitól eltérően nem csak a friss és immatur, hanem az adult és öreg hímek és nőstények is hasonló színezetűek. A két ivar alkatában, sőt a potrohfüggelékek méretében és alakjában sem jelentős az eltérés, ezért az ivar felismerése bizonyos helyzetekben nehéz. A hímek potroha kissé karcsúbb, felső potrohfüggelékeik valamivel közelebb állnak és a végük enyhén széthajló. Fotókon mindez sajnos nem mindig látszik. Könnyebb a helyzet, ha a hím alsó potrohfüggeléke jól látható.
A frissen kibújt imágók színei kissé halványabbak, szárnyjegyük szürkés. A szárnyak csomóinál lévő sötét foltok már ekkor is jól kivehetőek.
Öreg egyedek kissé sötétebbek, fakóbbak; a potroh oldalán fiatalon látható élénksárga foltok idős korban teljesen eltűnnek.
Változatánál (f. praenubila) kb. a szárnyjegynél – nem a szárny csúcsánál, mint a L. fulva-nál – kisebb-nagyobb kiterjedésű szalagszerű szürkés folt van.
Viselkedés, szaporodóhely, fajegyüttes, peterakás
Az ivarérett hímek megfigyelése általában nem okoz nehézséget, mivel revírjükben rendszerint a megszokott, általában messzebbről is jól látható őrhelyükön ülnek. Nőstények ritkábban kerülnek szem elé. Immatur és vadászó egyedekkel vizektől távolabb is találkozhatunk.
Különböző, dúsabb szegély- és hínárnövényzetű álló és lassú folyású vizekben szaporodik, sekély és mélyebb vizekben egyaránt. Lápokon is megél.
Szaporodóhelyén általában számos más kis- és nagyszitakötővel is találkozhatunk.
A nőstény a petéket magánosan, röptében, potrohának végét a vízbe mártogatva rakja. Lárvaként telel át, a lárva nálunk valószínűleg 2 évig fejlődik.
Értékszáma 5-ös.
Előfordulási adatok térképen: 
A képet 2022. 07. 25-én készítettem Nagyvázsony közelében.
A képet Pámerné Bükky Klára készítette 2016. 09. 03-án, Fadd mellett. A faj afrikai–mediterrán elterjedésű, a tudomásom szerint eddig hazánkban nem figyelték meg. Gratulálunk a felfedezéshez!
