A digitális fotózás fénykorát éljük. Ez a tény az élet számos területére kihat, beleértve – nem is utolsó sorban – a természetfotózást is. A minőségi makrófotózás, illetve a nagy felbontású képekből kinyerhető, még mindig jó minőségű részletek ma már a rovarok határozásánál is nagy segítséget jelentenek. Míg évtizedekkel ezelőtt szitakötőfajainkból jó néhányat be kellett gyűjteni ahhoz, hogy a biztos faji meghatározás elvégezhető legyen, ma már egy jobb fotóról a legtöbb esetben könnyedén megtörténhet az azonosítás.
A fényképeken „begyűjtött” szitakötők további lehetőségeket is kínálnak. Ez lehet például egy elterjedési adatbázis létrehozása is, amennyiben a képek egyéb információit koordinátával is kiegészítjük.
Természetfotózással már évtizedek óta, szitakötők kutatásával és fényképezésével viszont mindössze néhány éve foglalkozom. Eleinte a szitakötőkről csak nagyon általános ismeretekkel rendelkeztem, tehát ha nem is a nulláról de nagyon az elejéről kellett kezdenem a hazai fajok meg- és felismerését. Még viszonylag frissen élnek bennem a kezdeti és későbbi nehézségek, buktatók, melyek nagymértékben inspirálták ennek a weboldalnak a létrehozását. Erről a következőkben írok részletesebben, előbb néhány mondatban az oldalt, annak szerkezetét szeretném bemutatni.
A Kezdőlap további almenüi közül az első (Szitakötőfajok azonosításának nehézségei) néhol bizonyára szubjektív, részben saját tapasztalatokat fogalmaz meg. Erre épül a következő almenü (Útmutatás a használathoz), ahol igyekeztem a határozás megkezdéséhez majd a fajfelismeréshez praktikus tanácsokat adni, valamint segítséget nyújtani a fajoknál szereplő szöveges részek és képanyag értelmezéséhez. Ugyanitt található egy Kislexikon, ami a szakkifejezések megértéshez nélkülözhetetlen, különösen kezdőknek. A kislexikon – új oldalon megnyitva – elérhető az oldalsávból is.
A Kezdőlap bal oldali nagy ablakának alsó sávjában három kisebb méretű kép található. Ezekre kattintva képes határozókulcsok nyílnak meg, új oldalakon.
Az Első lépés – Családok menüpontot megnyitva átfogó képet kaphatunk a hazai szitakötők rendszertani besorolásáról és nagyon röviden arról is olvashatunk, hogy a magyarországi szitakötő fauna európai kitekintésben mennyire gazdag. Európai munkákban gyakran szerepelnek Észak-Afrikában és Makaronéziában élő fajok is. Ezekkel én itt nem számoltam, viszont Törökország DK-i részével igen.
Azoknak, aki a hazai Odonata faunával csak most kezdenek ismerkedni, mindenképpen érdemes az azonosítást itt elkezdeni.
A Fajok menüpont alatt az első almenü (Hazai fajok) kínálja a hazánkban előforduló, az utóbbi években, illetve legalább az elmúlt egy-két évtizedben bizonyítottan szaporodó kis- és nagyszitakötő imágók megismerésének lehetőségét. A megjelenő fajlistából kiválaszthatók az egyes fajok. A meghatározás további lépéseiről az Útmutatás a használathoz menüpontban olvashatunk. A következő almenü (További fajok) azoknak a nem hazai fajoknak, olykor alfajoknak a rövid, főleg fényképes bemutatása, melyekkel sikerült az elmúlt években találkoznom. A harmadik almenü (Lárvabőrök) egy a szitakötőkhöz, szitakötőzéshez szervesen kapcsolódó másik részterületbe, a lárvabőrök (ún. exuviumok) körébe nyújt betekintést. Talán nem túlzás, hogy ez a szakterület nagyságrenddel nehezebb mint az imágók határozása, más felkészültséget igényel, és fényképről megbízhatón, faji szinten csak kivételes esetben működik. Ezzel együtt érdemes belepillantani a fotókba, hiszen a lárva stádium – melyre a bőrök utalnak – a szitakötők életének hosszú és nem kevésbé fontos életszakasza.
Az Újdonság menüpontban a legfrissebben feltöltött 20 fotó kap helyet, valamint jelzés olvasható arról hogyha az oldalon valahol, például valamelyik faj szövegében lényeges módosítás történt.
Az Személyes segítség valójában mindössze azt jelzi, hogy küldhetők szitakötős fényképek azonosításra, tehát igyekszem ezen weboldal létrehozásán túl is segítséget nyújtani.
Az Adatgyűjtés menüpontban a fényképek és lárvabőrök segítségével történő adatgyűjtés, adatbázis építés a téma. Az első almenü egy országos adatgyűjtésre hívja fel a figyelmet, a második (Térképek, adatbázisok) pedig ennek eredményeibe enged betekintést. A harmadik almenüben lárvabőr adatokról esik szó, a negyedikben (Szitakötőzés Tolnában) egy 2014 végén meghirdetett regionális adatgyűjtésről, valamint annak eredményeiről olvashatunk.
A Kiadványok és weboldalak az általam ismert, használt, ajánlott könyveket, kiadványokat és weboldalakat sorolja fel.
Végül a Kapcsolat menüpont alatt, néhány gondolattal kiegészítve megtalálható az e-mail címem.
A jobb oldali sávban helyet kapott még egy rövid hírek közlésére szolgáló felület, valamint az utolsó frissítés dátuma.
Itt is szeretném megköszönni Dr. Ambrus Andrásnak, Danyik Tibornak és Kalmár Attila Ferencnek, hogy az elmúlt években segítették a munkámat.
Farkas Sándor
Dunaújváros, 2017. 02. 28. (későbbi kiegészítésekkel)
A képet 2022. 07. 25-én készítettem Nagyvázsony közelében.
A képet Pámerné Bükky Klára készítette 2016. 09. 03-án, Fadd mellett. A faj afrikai–mediterrán elterjedésű, a tudomásom szerint eddig hazánkban nem figyelték meg. Gratulálunk a felfedezéshez!