A projekt bemutatása röviden

A „Szitakötőzés Tolnában” több szempontból is rendhagyó adatgyűjtés, illetve adatbázis építés, bár céljait tekintve illeszkedik azon munkák sorába, melyek egy terület Odonata faunájának feltárását célozzák.

A kijelölt terület lényegében 63 db 10×10 km-es UTM négyzet, ami Magyarország több mint 6,7%-a. Lefedi Tolna megye egészét; valamint határvonalon belülre kerültek azok a Somogy, Baranya, Bács-Kiskun és Fejér megyei részek is, melyeket a tolnai UTM négyzetek érintenek. Ezen kívül, bevallottan szubjektív okból (lakóhelyem és környéke) további 4 Fejér megyei kvadrát is a területhez csatolt, Dunaújváros közelében. A hazai vizes élőhelyek, mint szitakötő szaporodóhelyek széles skálán vannak jelen a kutatási területen. A hegyi és dombvidéki patakoktól a Dunáig, a természetes állóvizektől a különféle bányatavakig, az ártéri lefűződésektől, mellékágaktól a felduzzasztott halas- és horgásztavakig, a természetes mocsaraktól a mesterséges csatornákig sokféle élőhelytípusban lehet és érdemes e régióban szitakötőket megfigyelni.

Az adatbázisban lévő adatok (rekordok) túlnyomó többsége a saját célzott kutatásaimnak köszönhető, de igyekeztem bevonni az adatgyűjtésbe mindazokat az amatőr és profi biológusokat, természetjárókat, természetfotósokat, akik fényképezővel kirándulnak e környéken, és olykor megörökítenek egy-egy szitakötőt is. Az így utólag azonosított szitakötőfajhoz ha lehetséges bekerül a kor és ivar. Tartalmazza még az adat a megfigyelő nevét, a megfigyelés dátumát és lokalitását. Saját adataim szinte egésze is fényképezéssel egybekötve született, tehát az egyes rekordokhoz hozzárendelt egy koordinátát tartalmazó fotó is.
Intenzív, módszeres adatgyűjtés 2015 tavaszától folyik, de néhány korábbi adat is gazdagítja az adatbázist. Imágók megfigyelése és fényképezése mellett lárvabőrök gyűjtésére is bátorítom az érdeklődőket.

Munkámat a Magyar Biodiverzitás-kutató Társaság segítette.