Banded Demoiselle, Gebänderte Prachtlibelle
Testhossz: 45–48(–49) mm
Repülési időszak (hazai tapasztalatok alapján): április közepe – szeptember vége (néha október végéig)
Téveszthetőség, jellemzés, változatosság
Nagyobb termetük, csapongó, pillangószerű röptük és színes szárnyaik miatt a Calopteryx nem fajai könnyen, ránézésre azonosíthatók.
A két hazai faj hímjei általában szintén gyorsan elkülöníthetőek, mivel a splendens szárnyain széles sötét sávok vannak ( a tő rész és általában a csúcs is áttetsző), míg a virgo szárnyai egészében színesek. Mindkét faj élénken, fémesen irizáló, de ha együtt mozognak megfigyelhető, hogy a splendens kékesebb, a virgo zöldesebb árnyalatú. A szárnyak sávos mintázata nem minden szögből látható jól, ezért érdemes további elkülönítő bélyegeket is megfigyelni. Ilyen a potroh végének (kb. S8–10) alsó fele, ami a splendens esetében fehéres-halványsárgás, a virgo-nál vöröses. Különbség mutatkozik – nőstényeknél kevésbé – a szárnyak alakjában is. A splendens szárnyai karcsúbbak.
A két faj nőstényeinek elkülönítése nehezebb. Azonos korú, nem kifejezetten öreg egyedeket megfigyelve általában jól látszik, hogy a splendens nőstények szárnyai zöldes (sárgászöld) színűek, míg a virgo nőstények inkább barnásak, olykor vörösesbarnák. A szín azonban a korral némiképp változik, öreg splendens nőstények már kevésbé különböznek a virgo nőstényektől. E mellett a fényviszonyok is csalókák lehetnek, tehát csak a színt alapul venni általában nem ajánlott. Ha sikerül az összecsukott szárnyakat oldalról megfigyelni, akkor használható bélyeg az álszárnyjegy (csak a nőstények szárnyain lévő fehér foltok) elhelyezkedése is, ami splendens-nél közelebb esik a szárnycsúcshoz. Ez azonban más szögből készült képeken szintén csalóka lehet.
Ritkán előfordulnak hímhez hasonló splendens nőstények, melyek szárnyai kéken sávosak, ugyanakkor az álszárnyjegyük megvan.
Fontos megjegyezni, hogy ismert a két faj hibridje. A hibrid egyedek egyes populációkban nem ritkák, néhol lehetnek a szülőfajoknál gyakoribbak is. A hibrid hímre a splendens szárnyalakjához hasonló karcsúbb, ugyanakkor egészében, vagy csaknem egészében sötét szárny, valamint a potroh végének (alul) rózsás, sárgásvörös színe a jellemző. A két faj köztes bélyegeit viselő hibrid nőstények felismerése nehezebb.
Az öregedéssel összefüggő színváltás e fajnál nem jelentős. Friss egyedek szeme felül vörösesbarnás, ami idős korra fokozatosan sötétedik, szinte fekete lesz. Öregebb, peterakás utáni nőstények potroha matt bevonatot kap.
Viselkedés, szaporodóhely, fajegyüttes, peterakás
Élőhelyétől nagy távolságokra ritkán láthatjuk, de száz-kétszáz méterre gyakran eltávolodik a vízparttól. Néhány kóborló egyede olykor feltűnik ennél nagyobb távolságokra, akár állóvizeknél is.
Sík- és dombvidéki folyóvizekhez kötődő faj, beleértve a napsütötte kisebb patakokat, és áramló vizű kisebb-nagyobb csatornákat is. Néha megjelenik tórendszerek átfolyóinál is. Dombvidéki területeken, az ország egyes régióiban a két Calopteryx-faj nem ritkán együtt fordul elő.
Rokonához képest a víz minőségére kevésbé érzékeny. Kedveli a dúsabb növényzetű részeket, de sokszor megfigyelhetjük lágyszárú szegélynövényzet nélküli szakaszokon is, ahol hordalékon, belógó és bedőlt fákon pihen.
Szaporodóhelyén több, hasonló élőhelyet kedvelő szitakötőfajt is megfigyelhetünk, például folyami szitakötőket, Platycnemis pennipes-t, Orthetrum-fajokat.
A nőstény a petéket magánosan, különféle vízi növények szöveteibe rakja. Peterakás közben néha teljesen lemerül a víz alá. A hím gyakran a közelben van és vigyázza a peterakó nőstényt. Lárvaként telel át, a lárva (egy–)két évig fejlődhet.
Értékszáma 8-as.
Előfordulási adatok térképen: 
A képet 2022. 07. 25-én készítettem Nagyvázsony közelében.
A képet Pámerné Bükky Klára készítette 2016. 09. 03-án, Fadd mellett. A faj afrikai–mediterrán elterjedésű, a tudomásom szerint eddig hazánkban nem figyelték meg. Gratulálunk a felfedezéshez!
