Large Redeye, Red-eyed Damselfly, Großes Granatauge
Testhossz: 30–36 mm
Repülési időszak (szakirodalom és saját tapasztalatok alapján): április közepe – augusztus vége
Téveszthetőség, jellemzés, változatosság
Kezdőként a Coenagrionidae családba tartozó egyes fajok felismerése, azonosítása nagyobb odafigyelést igényel. Különösen igaz ez a nőstényekre. Az Erythromma najas és a hozzá hasonló E. viridulum a legtöbb családon belüli rokonától – Ischnura-fajok, Coenagrion-fajok, Enallagma cyathigerum, Erythromma lindenii – jól megkülönböztethető, mivel e fajoknál a szemek mögött világos foltok vannak. Najas és viridulum esetében viszont ez a terület egyszínű sötét, ahogyan a Pyrrhosoma nymphula-nál is. Utóbbinál jellemző a vörös szín, ami e két Erythromma-nál hiányzik, illetve csak az idős hímek szeme vörös. Leginkább a friss Pyrrhosoma egyedek téveszthetőek össze friss–immatur Erythromma nőstényekkel, sőt ha valaki figyelmetlen esetleg az E najas immatur hímjeivel is. Érdemes tehát az ilyen „gyanús” egyedeket alaposan megfigyelni! Erythromma-fajoknál a potrohon nyomokban sem jelenik meg vörös szín, ellenben a Pyrrhosoma nymphula nőstényénél – a sötét változatnál (f. melanotum) is – látható legalább nyomokban a potrohon vöröses árnyalat.
Az E. najas és viridulum hímjei – megfelelő fotóról – gyakorlattal könnyen elkülöníthetőek. A kissé nagyobb, robusztusabb najas-nál a potroh S9 és S10 szelvénye (apró mintázattól eltekintve) egyszínű kék, a kék szín nem terjed át az S8-ra. Viridulum hímeknél az S10-en felül „X” alakú mintázat van és a kék szín alul átterjed az S8 szelvényre is. Adult najas hímek torháta egyszínű feketés, viridulum hímek hátán viszont sokáig felfedezhető egy-egy halványabb, sárgás sáv. Fontos azonban tudni, hogy öreg viridulum hímeknél, a test sötétedésével a világos sávok alig, sőt bizonyos szögből egyáltalán nem látszanak.
A nőstények elkülönítése nehezebb. Általában igaz, hogy najas nőstényeinél a toron lévő világos sávok megszakítottak („!-jelet” formáznak), viridulum nőstényeknél viszont végig egyforma szélesek. Fontos megjegyezni, hogy ritkán előfordulnak viridulum nőstények, ahol a sáv kissé megszakad. Ez megtévesztő lehet! Fontosabb bélyeg a potroh végének mintázata. Najas-nál a fekete szín az S9 és S10 szelvény felső részén kiterjedt, többé-kevésbé trapéz alakú, míg viridulum-nál kisebb, az S9-en inkább háromszög alakú, az S10-en pedig keskeny. Ez a mintázat általában már a friss egyedeken is jól kivehető.
Friss-immatur egyedek szárnyjegye halványsárgás, mintázatuk fekete/sárga néhol ciános árnyalattal. Friss hímek torán eleinte rövidebb világos sávok lehetnek. A szem színe barnás-sárgás. Hímeken potrohvége eleinte halvány ibolyás-barnás, az élénk kék szín csak később jelenik meg.
Adult-öreg hímek szeme élénk sötétvörös. További megfigyeléseket kíván, de úgy tűnik, az adult najas nőstényeknél jóval ritkább a viridulum-nál jellemző kék színváltozat. Kékes szín csak a potrohon jelenik meg, a tor oldala ciánzöld, sárgászöld.
Viselkedés, szaporodóhely, fajegyüttes, peterakás
Szórványosan előforduló szitakötőnk. Szaporodóhelyétől nagyobb távolságra csak ritkán bukkan fel, de a friss és immatur egyedek általában kissé eltávolodnak a víztől és a környező erdőszegélyeken, cserjés-kórós élőhelyeken tűnnek fel.
Más kisszitakötőkhöz képest – az Enallagma cyathigerum-hoz hasonlóan – többet mozog nyílt víz felett. A territoriális viselkedésű hímek gyakran a parttól jóval beljebb járőröznek, illetve pihennek meg vízből kiálló hínárnövényeken.
Általában az olyan nagyobb vízfelületű, tisztább vizű álló és lassan áramló vizekben szaporodik, ahol dúsabb a hínárnövényzet. Kedveli az átöblítődő tavakat.
Szaporodóhelyén rendszerint számos további kis- és nagyszitakötővel találkozhatunk.
Peterakása hínárnövények szöveteibe és általában tandemben történik, de olykor a nőstény magánosan is petézik. Előfordul, hogy a peterakás mélyebben a vízfelszín alatt megy végbe. Lárvaként telel át, de a továbbiakban az irodalom ellentmondásos. Egyes helyeken a lárva állapotot 1, másutt 2(–3) évesnek jelzik.
Értékszáma 3-as.
Előfordulási adatok térképen: 
A képet 2022. 07. 25-én készítettem Nagyvázsony közelében.
A képet Pámerné Bükky Klára készítette 2016. 09. 03-án, Fadd mellett. A faj afrikai–mediterrán elterjedésű, a tudomásom szerint eddig hazánkban nem figyelték meg. Gratulálunk a felfedezéshez!
